Ártatlan, mint a ma született bárány - tartja a mondás.

De vajon tényleg igaz? Járjunk utána, milyen is egy ma született, de nem bárány, hanem ember.

2025.07.17. csütörtök.

A születés napján mindenkinek 0 pontról, az origóból indul a 3 bioritmus görbéje, majd 23, 28 és 33 napos periodikus hullámzásba kezdenek, és ezt az állandó ritmust tartják életünk végéig.

Minden kisember,aki ma látta meg a napvilágot, az alábbi energetikai térképpel indul útjára:

Vagyis minden ma született ember tök egyforma? - kérdezheted teljesen jogosan.

Izgalmas kérdés! Hiszen mindegyiküknek ugyanilyen lesz az energia készlete, vagyis teljesen egyformák az adottságaik, ami szerint egyformán fognak működni, hasonlóan reagálnak egyes szituációkra, ugyanolyan munkák illenek hozzájuk, hasonló típusú emberekkel tudnak harmóniában lenni.....

Vagy mégsem?

A helyzet az, hogy NEM! A fentiek csak ideális esetben igazak, amikor mindannyian a saját, vállalt, önazonos útjukat járják.

Mivel azonban mindenkit nagyon erősen befolyásolnak a körülmények: családi normák, a szűk és tágabb környezete elvárásai, példái, de akár a születési helyének kultúrális és történelmi hagyományai is, mindenki komoly bolyongásba kezd a földi útján.

Először elkezd igazodni a szülők, a szűk család elvárásaihoz, útmutatásaihoz, aztán megpróbál beilleszkedni az óvoda, iskola rendszerébe, keresi a helyét a gyerek majd a felnőtt közösségekben, majd ahogy egyre jobban öntudatra ébred, igyekszik a saját harmonikus kül- és belvilágát megtalálni.

Az útkeresés nagyon izgalmas és tanulságos része az életünknek, de a legtöbben egyszer csak rájövünk, hogy bár szépen besimultunk a külvilág normarendszerébe, szépen igazodtunk a társadalmi elvárásokhoz, közben elvesztettük az egyéniségünket, elengedtük az önmegvalósítás vágyát, és egyáltalán nem a saját belső igényeink szerint élünk.

Vagy éppen fordítva: utunk során ösztönösen érezzük, tudjuk, hogy mire mennyi energiánk van, a hozott karaktereink tulajdonságai szerint élünk, dolgozunk, kommunikálunk, totál önazonosak vagyunk, viszont sajnos sok esetben ezt nehezen vagy egyáltalán nem fogadja el a külvilág, és emiatt kilógunk a sorból.

Nyilván az az ideális, ha ez a kettő harmoniában tud lenni. Azaz felismerjük, tudjuk, hogy milyen adottságokkal születtünk, mekkora energiánk van egy-egy feladatra, mely életterületeink erősebbek, és melyek gyengébbek, és arra törekszünk, hogy megtaláljuk az ehhez jól illeszthető életutat.

Minél hamarabb megtaláljuk a számunkra harmonikus, igazán önazonos életet, annál hosszabb ideig élhetünk békében önmagunkkal és a világgal.

Ha hosszú ideig tart ez az útkeresés, ha sok-sok évig élünk úgy, hogy nem a születéskor hozott térkép szerint tesszük a dolgunkat, akkor folyamatosan kapjuk a figyelmeztetéseket betegségek, stressz, céltalanság, fáradtság, motiválatlanság, állandó testi-lelki rossz közérzet formájában. Ha valamelyik csakránkban jó sok energia van (mint pl. a fenti képen a napfonat csakra maximális, 99-es töltete), de azt nem használjuk ki, az úgyanúgy kibillent állapothoz vezet, mint az, ha valahol kevés az energia, de sokkal többet használunk folyamatosan.

Szóval bolyongunk, keressük önmagunkat, és az ideális életformát sokszor egy életen át, és közben gyakran letérünk a saját élettérképünk által mutatott, javasolt útról.

Így már érthető, hogy a  ma született báránykáink is mind mások lesznek, még ha ugyanazokkal az adottságokkal indultak is el az útjuk elején. 

A szerencsések   (vagy akik rátalálnak a kronobiológia útmutatásaira  ;) ), előbb-utóbb megtalálják igaz önvalójukat, és onnantól teljes harmóniában élhetik az életüket.